A vízerőműveket nagyobb folyók, tavak vagy magasan a tengerszint felett létesített mesterséges víztározók közelébe, illetve duzzasztógátak építésére alkalmas helyszínekre telepítik.
A gáton átáramló víz mozgási energiája megforgatja a turbinát, amely az áramot termelő generátoron keresztül az elektromos távvezeték hálózathoz kapcsolódik.
A víz saját medrében tovább folyik.



Vízenergia termelésre a nagy esésű, bővízű folyamok, folyók alkalmasak, amelyek Magyarország területén nem találhatók, így energiatermelésre alkalmas vízerőmű létesítésére nemigen van lehetőség. Kisebb teljesítményű vízierőművek épültek korábban, de azok energiatermelése a hazai termelés egy százalékát sem érik el. Magyarországon a vizes élőhelyek védelme szigorúan korlátozza újabb vízerőművek létesítését.

Előnyei
  • Megújuló energiafajta, mivel a víz körforgása állandó. Ameddig elegendő víz áll rendelkezésre, a vízenergia alkalmas a folyamatos áramtermelésre.
  • A víztározók lehetővé teszik az igényhez igazított áramtermelést, annak mértékét és használat idejét.
    Az erőmű teljesítménye gyorsan állítható.
  • A vízerőművek üzemeltetési költsége viszonylag alacsony, így olcsón lehet velük áramot termelni.
Hátrányai
  • A vízerőművek létesítésére alkalmas helyszínek korlátozottan állnak rendelkezésre.
  • A folyókon vízerőművek és gátak építése rendkívül költséges.
  • A tározók létesítése során nagy területen jelentősen megváltozik az ökoszisztéma.


A világ egyik legnagyobb vízerőműve a Kínában található Három-szurdok gát (Three Gorges Dam), mintegy két és fél kilométeres szélességével és 185 méter magasságával. Budapestnél is nagyobb területű tavat duzzaszt a folyón. Ugyan a gátak állandó energiatermelést biztosítanak, a hatalmas építések azonban áldozatokkal is járnak. A folyóduzzasztásnál kiterjedt területeket kell elárasztani, ahol emberek ezrei veszítik el otthonukat, több száz állatfaj élőhelye tűnik el örökre.




A túristvándi vízimalom a Túr egyik ágán épült, és egyike a kevés, ma is működő malmoknak.

Az Állatkertben évente hulló 2500 m3 esővizet nem a csatornába vezetik,
hanem az állatkert fáinak gyökereihez.

A jerikói rózsa sivatagi növény, és a forró száraz homokdűnék között is képes évekig élni víz nélkül. Elképesztő túlélőképességének titka, hogy a növény a forró száraz napokon, mint egy kis száraz labda alakú kóró összeszárad, majd a széllel útra kel, és így vándorol egészen addig, amíg vizet nem talál. A víz hatására szinte percek alatt elkezd kizöldülni és gyökeret ereszteni. Amikor a csapadék eltűnik, a növény ismét kiszárad, és elkezd újra a széllel vándorolni, akár kilométereken át.



Skócia szigetország, becslések szerint mintegy 29 terawattórányi árapály pontenciállal rendelkezik, állandó és megbízható forrásként. Több különböző szerkezet került telepítésre. Az egyik hasonlóan működik a szélerőművekhez, csak a levegőáramlás helyett, a vízáramlás mozgási energiáját hasznosítja.

A másik egy kígyózó szerkezet a vízen, a Pelamis, amely egy trópusi tengeri kígyófaj után kapta a nevét.
A 120 méter hosszú szerkezet fel-le mozog a hullámokon. Az óriási hengerben levő dugattyúk a vizet
egy motoron préselik át, amely meghajtja az elektromosságot előállító generátort.
A skót prototípus ma már Portugália partjainál is telepítésre került.


Vissza az oldal tetejére
Észrevétele van? Az alábbi elérhetőségen léphet velünk kapcsolatba: zooped@zoobudapest.com

Támogatók: